HTML

no salty

Pillanatok a konyhámból. Ételek, amiket készítek. Borok, amiket kóstolunk. Könyvek, amikből főzök és ötletet merítek. Éttermek, amiket kipróbálunk.

Címkék

Friss topikok

  • szantoter: Szia Petra! A No Salti receptkönyvedből megsütöttem a fordított meggyest. Nagyon örülök,hogy me... (2011.06.20. 13:07) Rotolo, J. O.-módra
  • P4p3r Dr4g0n: Illetve kiegészíteném, még a Gordon Ramsay’s Playing with Fire (Gordon Ramsay) könyvet, mert már e... (2011.02.16. 09:59) Könyvespolc
  • Babaruhadepo: Egy dolgot tehetsz. Írd ki az oldaladra, hogy 5000 Ft/napidíj ellenében fel lehet használni a rece... (2010.12.12. 10:08) Az arcátlanság netovábbja
  • mento: Szia! Feltettem ezt a receptedet a leves.lap.hu oldalara. István (2010.11.15. 11:54) Krémleves padlizsánból
  • mento: Szia! Feltettem ezt a receptedet a leves.lap.hu oldalara. István (2010.11.15. 11:52) VKF! XX: Bő lére eresztve

Utolsó kommentek

  • szantoter: Szia Petra! A No Salti receptkönyvedből megsütöttem a fordított meggyest. Nagyon örülök,hogy me... (2011.06.20. 13:07) Rotolo, J. O.-módra
  • P4p3r Dr4g0n: Illetve kiegészíteném, még a Gordon Ramsay’s Playing with Fire (Gordon Ramsay) könyvet, mert már e... (2011.02.16. 09:59) Könyvespolc
  • Utolsó 20

ÍZtanbul I. rész

2008.03.28. 15:55 nosalty

Nem bíztuk a véletlenre, tudatosan készültünk a ránk váró isztambuli gasztronómiai élményekre. A koncepciónk a következő volt: négy este- négy jó étterem, legyen köztük teljesen hagyományos török konyha, halas étterem, török ételek modern értelmezésben. 
 
Chili&Vanília tavalyi beszámolója hasznos volt a tervezésben. Nála olvastam először a Hamdi étteremről, a Beytiről, a Ciya Sofrasiról és nem utolsósorban Cenkről, az isztambuli gasztrobloggerről. Interneten keresgéltünk véleményeket, ajánlásokat, ismerősökkel konzultáltunk, akik jártak már ebben a csodás városban, sőt volt olyan megkérdezett, aki élt is itt egy ideig. Ők jelentették a kiindulási alapot. Aztán ment egy segítségkérő e-mail Cenknek, aki ahogy C&V írta is tényleg nagyon kedves és segítőkész, válaszában négy éttermet is ajánlott kapásból.  Dilemmát jelentett négyet kiválasztani a sok rekomendált hely közül, plusz az idő is sürgetett, mert ugye a jó helyek hamar megtelnek foglalásokkal, pláne egy tizenhárom millió főt (!) számláló városban.. Végül nagyjából körvonalazódtak az estéink: első nap Hamdi, második nap Poseidon, harmadik nap Changa, egyedül a negyedik estét hagytuk nyitva.
 


Az időrendi sorrendet felborítom és az élménybeszámolót a harmadik esténk célpontjával, a Changa étteremmel kezdem. Az összes hely közül messze ez volt ránk a legnagyobb hatással, csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.

 
Egyébként Cenk hatására iktattuk be ezt az éttermet, sehol máshol nem olvastam róla. Cenk így írt róla: „ If you are adventurous, I would recommend Changa. I can not call it Turkish haute cuisine. Maybe more fusion, but they come up with wonderful pairings of traditional Turkish tastes (like floss helva and mastic ice cream made with buffalo's milk or local cheeses wrapped in vine leaves).” Az első fél mondatra magunkban válaszolva, egyértelművé vált, hogy mennünk kell ide is.
 
Az étterem maga (sok isztambuli étteremhez hasonlóan) több szinten helyezkedik el a hangulatos Taksim negyedben, a sétálóutcához közel. Trendi a hely, a legapróbb részletekig odafigyelt cool design jellemzi. Annyira cool, hogy a pincérek neve az ingjükre csíptetett futófény-kijelzőn olvasható, a vizet pedig egy óriáskémcsőből töltik poharainkba. A legalsó szinten kaptunk asztalt, alattunk már csak az étterem konyhája van. Szó szerint alattunk. Ötletes megoldás, hogy egy kör alakú üvegpadlón keresztül be-, jobban mondva letekinthetünk a konyhába.
 
Az étlapot végigpásztázva eldöntöttük, hogy (bár nem szokásunk ilyet tenni, de) két előételt, egy főételt és két desszertet fogunk enni. És még így is nehéz volt a választás, annyi klassz íz és párosítás szerepel a menülapjukon.

Bal oldal felül: Lor sajttal (speciális török friss sajt), bazsalikommal és fenyőmaggal töltött, olajban kisütött cukkínivirágok. Tökéletes kezdés.
 
Jobb oldal felül: Garnélás-sütőtökös fritter jégsalátával, sárgabarack sziruppal és mogyoróval. (Ezt nem én ettem, állítólag ez is hibátlan volt.)
 
Bal oldal lent: Pastrimába (fűszeres, érlelt marhahús) csomagolt fésűkagyló humusszal. (Sajnos ez sem az én választásom volt, de elmondás szerint szintén csúcsfinom volt.)
 
Jobb oldal lent: Párolt édeskömény lóbab-pürével. Erre az előételre nem találok szavakat. Az édeskömény új dimenzióit nyitotta meg előttem, na és hozzá a babpüré..

Középen: Kacsahúsos, feta sajtos, zöld chilis tavaszi tekercs alma és szilva chutney-val. A neve magáért beszél.


Alacsony hőfokon készített borjúpofa erişte-vel (török tészta), kecsketejből készült joghurtos szósszal és gremolata-val.
Az előételeknél nem kezdtünk el átkóstolni a másik által választott ételbe, a főételek esetében viszont nem bírtuk ki, hogy a végén ne cseréljünk tányért, és ismerkedjünk meg „közelebbről” a másik ízvilággal is. Hiba lett volna nem így tenni. A borjúpofa a nagykönyvben megírtak szerint volt elkészítve (szinte szétomlott a szánkban), a joghurtos szósz frissítő, kissé savanykás ízével kiegészítve totális harmónia uralta a tányért.

Grillezett bárányérme sült birsalmaszeletekkel, mogyoróval, vöröskáposzta salátával és szömörce melasszal.
Ennél a fogásnál nem a bárány szolgált az újdonság erejével (bár nagyon ízletes, kimagasló minőségű húsból készült az biztos), inkább a  mellé kínált sült birsalmaszeletektől és a roppanós vöröskáposzta salátától ájuldoztam.

 

Bal oldal felül: Fehér csokoládé mousse grépfrút kompóttal és nigella mag pralinéval. Állítólag ez is nagyon finom volt.
 
Jobb oldal felül: Izabella szőlőből készült sorbet. Különlegessé a jellegzetes ízű, meglehetősen aromás Izabella szőlőfajta teszi. Nagyon jól esett a lakoma végén, jól lehűtötte a gyomrunkat.
 
Bal oldal lent: Vörösborban, piros chilivel buggyantott körte bivalytejből készült masztix fagylalttal és vattacukorral. (A masztix a Fölközi-tenger partvidékén honos örökzöld pisztáciafából nyert fűszer, sok török édesség hozzávalója.) Ez méltán a Changa étterem emblematikus desszertje. Hihetetlenül finom, semmihez nem tudom hasonlítani, a vattacukor első ránézésre bizarr külsőt kölcsönöz, de ez ne tévesszen meg senkit, ha arra jár. Kötelezővé tenném mindenki számára, aki átlépi a Changa küszöbét.
 
Jobb oldal lent: Zöldcitromos csokoládétorta cukrozott bergamottal és zöld tea levelekkel.
 
Búcsúzásul jégpohárban felszolgált masztix likőrt kaptunk, akinek kedve volt hozzá, a poharat is elnyalogathatta. Emlékezetes este volt, felejthetetlen ízkombinációkkal.





 

 





 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nosalty.blog.hu/api/trackback/id/tr70400784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.