Váratlanul toppantam be a nagymamámhoz, kora délután (szándékosan nem délidőben). Hiába minden, szegény így is teljesen kétségbeesett, hogy miért nem szóltam az érkezésemről, akkor főzött volna rendeset. Mert hát így csak egy kis tojásleves maradt, de nem olyan „rongyos”, mint ahogy a főzödében tanulta, hanem egészben tette bele a tojást. A rongyos a csurgatottat jelenti, rögtön tudtam, de a főzöde szóra felkaptam a fejem, Mami eddig még nem mesélt semmiféle főzödéről.
Kiderült, hogy tizenöt-tizenhat éves korában (nem tudta pontosan visszaidézni mikor) a déd nagyszüleim beírtatták a nagymamámat a falu főzödéjébe. Itt harminc-harmincöt másik falubéli, korban hasonló lánnyal együtt tanulták a főzés tudományát, egy „középidejű, igen rendes asszony”-tól. A főzödei foglalkozások télen voltak, Mami megjegyezte, nem véletlenül télen: hiszen tavasszal és nyáron dolgozniuk kellett a földeken. Egy-másfél hónapon keresztül minden reggel összegyűltek egy erre kialakított házban, főztek egy fajta levest, egy másodikat és egy desszertet, amit persze ebédidőben, két hosszú asztalt körbeülve, jóízűen el is fogyasztottak, majd „elvégeztek”. Osztályozták őket, a végén pedig vizsgát is kellett tenniük. Ahogy beszélgettünk, eszébe jutott Maminak, hogy jegyzeteltek is a főzödében és valahol szerinte meg kell lenniük ezeknek a jegyzeteknek. Berohantam a spájzba, kicsaptam a kredenc ajtaját, elkezdtem lázasan keresgélni a régi szakácskönyvek, megsárgult papír fecnik között és ráleltem a főzödei jegyzetekre. A keltezésekből kiderült, hogy 1943-ról volt szó. És hogy mik kerültek az asztalra? Egy kis ízelítő a tananyagból:
Zeller leves; zöldséges sertésszelet, párolt tarhonyával; néger linzer
Karalábé leves; áttört babfőzelék, hamis fasírozottal; szénafánk
Húsgombóc leves; vadas hús, burgonyás rudakkal; csokoládészelet
Tarhonya leves; töltött tojás, tejes burgonyapürével; pozsonyi patkó
Májleves; rakott kelkáposzta; babtorta (!)
Gombaleves; paraj, egybesült fasírozottal; túrós lepény
Savanyó aprólék leves; lucskos káposzta; sonkás tészta
Reszelt tészta leves; bajor rostélyos, velőfelfújttal; rumos puding
Húsleves májgombóccal; Esterházy rostélyos, zsírban sült burgonyával; csoda tészta
Hamis gulyás; töltött fősálszelet, szalvétában főtt gombóccal; mazsolás csók
És még sok más receptleírás olvasható a főzödei jegyzeteken, egyet még muszáj megemlítenem. A húsos tarhonya, mögötte zárójelben ez áll: rizottó:-)..
A kidolgozott vizsgakérdések felét is megtaláltuk:
A 12. kérdés például így szól: Mi történik a zsírokkal a szervezetünkben?
És a válasz: a fölösleges mennyiség lerakódik, ez okozza a hízást. Igen jó, ha a zsiradékot bizonyos mennyiségben tartalékoljuk, mert betegség esetén ebből él a szervezet.
A többi kérdés a vitaminokra vonatkozik: melyik vitamint, hogy tudjuk bevinni a szervezetünkbe, és mit okoznak a különböző vitaminhiányok.
Semmilyen „rendes” ebéd nem pótolhatta volna a Mami főzödei emlékeinek elmesélését és a kincset érő jegyzetek megtalálásának élményét.
Bár tudom, hogy azóta rengeteget változott a világ, mégis elgondolkoztatónak és példaértékűnek tartom a rábaszentmihályi főzödét 1943-ból.
Utolsó kommentek